Képes beszámoló
2019. december 12-én csütörtökön került megrendezésre a Műhelybeszélgetések programsorozatunk, melyben két MET tagunk tartott előadást a nemrégiben sikeresen megvédett doktori disszertációjukról.
Műhelybeszélgetések a ZTI-ben II.
Pál-Kovács Dóra: Társadalmi nemi szerepek Magyarózd tánchagyományában
Kovács Henrik: A néptánc funkciójának vizsgálata a XX-XXI. század
hagyományos és revival közegében
Időpont: 2019. december 12. (csütörtök) 14 óra
Helyszín: BTK Zenetudományi Intézet (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 7.)
Pál-Kovács Dóra 2019 őszén védte meg doktori disszertációját a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Jelenleg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának munkatársa.
Társadalmi nemi szerepek Magyarózd tánchagyományában
Doktori disszertációmban az erdélyi Magyarózd 20. századi tánchagyományában tetten érhető társadalmi nemi szerepek vizsgálatával foglalkoztam. A nők és a férfiak szerepének részletes feltárása a magyar táncfolklorisztikai és táncantropológiai irodalomban ezidáig nem történt meg. A korábbi érdeklődés középpontjába főleg a szólisztikus férfitáncok kerültek, a páros táncokkal, azon belül pedig a két nemmel csupán csak érintőlegesen foglalkoztak. Disszertációmban egy erdélyi, Maros-Küküllő menti település, Magyarózd tánchagyományában a páros táncot alkotó férfival és nővel foglalkoztam, különös tekintettel az egymáshoz való viszony megértésére, elemzésére.
Hipotézisem szerint társadalmi jelenségként a tánc magában foglalhatja mindazokat a társadalmi nemi szerepeket, amelyek a társadalom egészében jelen vannak. Kérdés, hogy mik a társadalom elvárásai az egyénnel szemben, azaz hogyan, miként konstruálja meg a nő számára a nőt és szerepeit, valamint a férfi számára a férfit és szerepeit. Felvetődött továbbá, hogy a tánc csupán ezeket a nemi szerepeket hordozza magában, vagy értelmezhető egyfajta határátlépésként is? Amennyiben ezt (is) jelenti, akkor milyen mértékben nyújt többet, tér el a mindennapok szituációitól? Munkámban ezekre a kérdésekre kerestem a választ.
Kutatásomban a táncra, mint kulturális és társadalmi jelenségre tekintettem, azaz a tánc által (feltételezhetően) kifejezett mondanivaló elemzése, valamint közösségi szerepének és társadalmi funkciójának vizsgálata került előtérbe. Ily módon doktori disszertációmban túlnyomórészt a táncantropológia megközelítéseit tartottam alkalmazhatónak és alkalmazandónak, amelyet a posztmodern társadalomkutatásokban mára népszerű és elfogadott gender studies elméleteivel egészítettem ki.
Kovács Henrik a Magyar Táncművészeti Egyetem doncenseként néptánc, táncjelírás, mozdulatelemzés és próbavezetési ismereteket oktat. A felsőoktatás mellett több, mint 25 éve foglalkozik gyermekek és felnőttek néptánc tanításával.
A néptánc funkciójának vizsgálata
a XX-XXI. század hagyományos és revival közegében
Az előadás bemutatja a nemzetközi és a magyar táncfunkció kutatás főbb irányzatait, valamint részletesen ismerteti az eddigi legnagyobb hazai revival néptáncmozgalmi empirikus kutatás eredményeit.
Képek az eseményről
Magyar Etnokoreológiai Társaság 